File:POERUP D4.2Uc Executive Summary in Hungarian.pdf

Vezetői összefoglaló

Jelen két oldalas dokumentum a POERUP 4. sz. Munkacsomag részeként készített, Stratégiai tanácsok egyetemek részére (4.2U sz. benyújtandó anyag) c. jelentés magyar nyelvű vezetői összefoglalója.

A jelentés áttekintette a felsőoktatásban történt fejlesztéseket az EU politikák tekintetében (beleértve az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere szerinti, azaz ISCED 5-8 szinteket), valamint a POERUP által elemzett szabadon hozzáférhető oktatási tartalmak (Open Educational Resources –OER, a továbbiakban OER) kapcsán végzett fejlesztéseket és egyéb, folyamatban lévő, ezekkel kapcsolatos projekteket. A Nyílt Oktatás Szakértői Csoporttól és az IPTS Nyílt Oktatás 2030 műhelysorozatától származó információk szintén figyelembe lettek véve. A jelentés a Megnyíló Oktatás c. javaslatok közzététele előtt készült.

A jelentés 18 ajánlást tesz az alábbi kilenc területen: Innováció – új intézmények; Intézményi akkreditáció – új akkreditációs testületek és a kölcsönös elismerés; Minőségügyi szervezetek; Bologna-folytatás (Bologna-bis): kompetencia alapú értékelés; Modulok értékelése és akkreditációja; Finanszírozási mechanizmusok intézmények és tartalmak számára; Szellemi tulajdonjog; Egyetemi oktatók továbbképzése; és: További kutatások.

E kilenc terület között több átfedés is van az oktatás egyéb alrendszerei számára készült POERUP ajánlásokkal, valamint a Megnyíló Oktatás területeivel – bár néha szóhasználatukban vagy céljukban különböznek, de néhány, mint például az Innováció és a Bologna-folytatás, kifejezetten az egyetemekre vonatkoznak.

Az eredeti terv szerint a 4.2U sz. benyújtandó anyag a POERUP projekt végére egy felülvizsgálatot követően, második kiadásként frissítésre került volna, de végül a beérkező megjegyzések fényében az ajánlások stabilnak bizonyultak, a hozzászólások tehát nem indokolták az anyag felülvizsgálatát.

Részletes ajánlások a Bizottság számára (18)

Innováció – új intézmények

1. Hozzon létre egy versenyképes innovációs alapot egy új “európai” egyetem fejlesztésére, évente, elköteleződve az alacsony költségű online oktatás felé, középpontba helyezve a nyílt tartalmakról szóló javaslatot.

Intézmények akkreditációja – új akkreditációs testületek és kölcsönös elismerés

2. Segítse elő a nemzetközi akkreditációs testületek fejlesztését és az akkreditációk Unió szerte való kölcsönös elismerését.
3. Csökkentse az új típusú felsőoktatási szolgáltatók előtt álló adminisztratív akadályokat.

Minőségügyi szervezetek

4. Az ENQA-tag (Európai Egyesület a Felsőoktatás Minőségbiztosításáért) minőségbiztosítási ügynökségeknek fejleszteniük kell a tanulás új irányvonalairól szóló ismereteiket (beleértve az online és távoktatást, a szabadon hozzáférhető oktatási tartalmakat - OER- és az ingyenes online szabadegyetemeket – MOOC, a továbbiakban MOOC) és azt, hogy ezek milyen hatással vannak a minőségbiztosításra és a tanulmányok elismerésére; Részt kell venniük a szerzői jogokról szóló vitákban; Figyelembe kell venniük ezen új irányvonalak hatását a minőségbiztosításra és az elismerésre; és: Meg kell győződniük arról, hogy nincsenek hallgatólagos, nem megalapozott előítéletek ezen új irányvonalakkal szemben, amikor közintézmények vagy magánintézmények akkreditációja zajlik, beleértve a profitorientáltakat (ha releváns), akkreditációs programokat (ha releváns), és az intézmények/programok értékelését/felülvizsgálatát.

Bologna-folytatás (Bologna-bis): kompetencia alapú és nem időalapú értékelés

5. A Bizottságnak és az Európai Felsőoktatási Térséget (EHEA) fejlesztő hatóságainak csökkenteniük kell az adminisztratív akadályokat az új, nem tanulmányi idő alapú oktatási szolgáltatások előtt: különösképpen azzal, hogy létrehozzák a Bologna rendszer utódját, amely elsősorban nem a tanulmányok során szerzett kompetenciákon alapszik.

Értékelés és a modulok akkreditációja

6. Tegyen javaslatot az egyetemeknek arra vonatkozóan, hogy fejlesszék tovább vagy alkossák meg az előzetes tudás elismerésének eljárásait, beleértve annak a tudásnak és kompetenciának az akkreditációját, melyet a tanuló online oktatási szolgáltatás vagy informális tanulás során szerzett meg. Ebbe beletartozik, de nem fedi le az OER és a MOOC. Fordítsanak különös figyelmet arra, hogy azok a hallgatók, akiknek ilyen krediteket ismernek el, bekapcsolódjanak az egyetem saját továbbképzési rendszerébe.
7. Javasolja a népesebb tagállamoknak, hogy a tanulmányok elismerésére hozzanak létre egy Nyitott Akkreditációs Rendszert (Open Accreditor), ezáltal alapképzési végzettség is szerezhető legyen ily módon.

Finanszírozási mechanizmusok intézmények és tartalmak számára

8. Ösztönözze az egy egységes európai alapképzési tanterv létrehozására irányuló munkát ott, ahol alkalmazható egy egységes európai megközelítés (pl. orvostudomány, betegápolás, matematika, informatika). Annak érdekében, hogy ezek az erőfeszítések sikeresek legyenek, ösztönözze egy – ezeket a szabványokat támogató - alap OER forrástár létrehozását, melynek ugyancsak részei a releváns szabadon hozzáférhető forrástárak és tankönyvek (ideális esetben a kiadók közreműködésének eredményeként).
9. Biztosítsa, hogy ezeknek a programoknak az eredményei (különös tekintettel az Erasmus for All és a keretprogramokra) – megfelelő jogosítványok mellett – szabadon hozzáférhetőek legyenek.
10. Bátorítsa a tagállamokat arra, hogy ugyanígy cselekedjenek az nemzeti kutatások és oktatásfejlesztési programok kapcsán, beleértve az egyetemi oktatás állami támogatásának elemét is.
11. Bátorítsa a tagállamokat arra, hogy kritikusan szemléljék az egyetemi oktatás költségeit, valamint hogy gondolják át a végzettségek és képesítések kimeneten alapuló finanszírozásának lehetőségét.

Szerzői jogi kérdések

12. Fogadjon el és javasoljon egy szabványos Creative Commons licencet valamennyi, részben vagy egészben általa finanszírozottan keletkezett, nyilvánosan elérhető oktatási anyag esetében. A Bizottság a tagállamok számára is javasolja ezt a licencet.
13. Vizsgálja meg a modern európai felsőoktatás „nem kereskedelmi célú” fenntartásainak ügyét és adjon ajánlásokat a saját és a tagállamok programjai számára.
14. Támogassa azokat a technológiákat és módszereket, melyekkel további, szabványosított információval láthatja el a digitális oktatási tartalmak felhasználóit.
15. Kezdeményezzen egy kampányt, mind központosítottan, mind pedig a tagállamok szintjén, amelynek célja a szerzői jogok kérdéseiről való tájékoztatása az egyetemi dolgozóknak.

Egyetemi oktatók továbbképzése

16. Támogassa a tanárok alap- és továbbképzését, különösen szem előtt tartva az online oktatás - a távoktatás specifikusságait beleértve-, az OER, a MOOC és más, nyitott oktatási gyakorlatok, valamint a szerzői jogok kérdéseinek megismertetését.
17. Bátorítsa ugyanerre a tagállamokat is és javasoljon ösztönző mechanizmusokat azoknak a tanároknak az ösztönzésére, akik online szakmai továbbképzésben vesznek részt, hogy fejlesszék pedagógusi készségeiket az online tanulás támogatására is.

További kutatás

18. Finanszírozza azokat a kutatásokat, melyek igazolhatják a szabadon hozzáférhető oktatási tartalmak előnyeit. Tegyen erőfeszítéseket arra, hogy ezen elemzéseket integrálja a távoktatással, a kampuszon történő tanulással és pedagógiával foglalkozó, folyamatban lévő kutatásokkal. Javasolja ezt a tagállamok számára is.